Dalok, mondókák

Csigás, medvés mondókák, énekek:

Csiga biga gyere ki, ég a házad ideki. Kapsz tejet vajat, holnapra is marad.
Lassan jár a csiga-biga,
Táskájában eleség.
Várja otthon lánya, fia,
Csiga-biga feleség.
Gyorsan jár a csiga-biga,
Táskájában eleség.
Várja otthon lánya, fia,
Csiga-biga feleség.
Csöppnyi csiga-biga, félénk tesze tosza, csúszik ide-oda lassan jár.
Apró csiga biga, várják odahaza, csápja keszekusza, álmos már.            

Csiga biga told ki szarvadat, ha nem tolod összetöröm házadat.

Mackó-mackó ugorjál, mackó mackó forogjál, Tapsolj egyet, ugorj ki!

Brumm-brumm brúnó, mókás medve,Van-e neki éppen táncos kedve?
Brumm-brumm pajtás szépen kérem, az iskolabálba jöjj el vélem.

A medve töprengése
Jön a tavasz, megy a tél,
barna medve üldögél,
kibújás vagy bebújás?
ez a gondom óriás!
Ha kibújok vacogok,
ha bebújok hortyogok.
Ha kibújok jót eszem,
ha bebújok éhezem.
Barlangból kinézzek-e?
Fák közt szétfürkésszek-e?Lesz- e málna, odú-méz?
Ez a kérdés de nehéz.

Karok-ujjak bemelegítése:

Gyülekeznek a felhők, esik az eső, dörög az ég,
Villámlik, lecsap, kisütött a nap.

Borsót főztem, jól megsóztam, meg is paprikáztam, ábele-bábele fuss.

Egyszer egy hétpettyes katicabogárka, elindult megnézni, mi van a világban.
Hívta a gyöngyvirág hívta a vadrózsa, ide is oda is bekukkant egy szóra.
Nagybajuszú cincér bácsi sétálgatni ment el, tó partján a szúnyogok kalapot emeltek.
Estére elaludt katicabogárka, éjjeli pillangó haza talicskázta.

Gryllus Vilmos: Katica-dal
Domború hátam,
Pöttyös a szárnyam.
Baktat a fűben
Hat pici lábam.
Mászom a dombra
Szárnyamat bontva.
Ringat a szellő,
Ez csak a dolga.
Szállok az égen,
Nap süt a réten.
Hét kicsi pöttyöm
Csillan a fényben.
Ámde megállok,
Rád ha találok.
Nyújtsd fel az ujjad,
Arra leszállok.