skip to Main Content
+36-20 429 9080 judit@elsolepesek.com 2800 Tatabánya, Aradi vértanúk tere 2. Fsz.

Korai fejlesztés

Mikor van szükség korai fejlesztésre?

Szülőként gyermekeinket szeretettel, gondoskodással vesszük körül, igyekszünk biztosítani számára a fejlődéshez szükséges feltételeket. De vannak gyerekek, akiknek ez nem elegendő. Ők csak később, vagy hiányosan érik el a fejlődés mérföldköveit, mint társaik. Ez a késés enyhébb esetekben a normál fejlődés egy változata is lehet, de ahhoz, hogy az ilyen gyermek képességeit felzárkózhasson kortársaihoz, hatékony segítségre szorul. A korai fejlesztés lényege, hogy a csecsemők, kisbabák vagy gyermekek és családjaik minél hamarabb kapjanak állapotuknak megfelelő segítséget.

Korai fejlesztésre akkor van szükség, ha a gyermek egy vagy több fejlődési területen elmarad az életkorának megfelelő szinttől: ez lehet a mozgásfejlődés, az értelmi fejlődés, a hallás- és látásfejlődés, a beszéd és nyelvi fejlődés, a szociális-, érzelmi fejlődés vagy a viselkedés.

A korai fejlesztés célja a lemaradás csökkentése, valamint, hogy azok a képességek fejlődjenek, amelyeknél az elmaradás jelentkezik. Ennek elérése érdekében a hátrányok leküzdésére egy tervszerűen felépített fejlesztő programot állítunk össze. Fontos, hogy a probléma észlelésekor minél hamarabb kezdeményezze a szülő a vizsgálatot, mert minél hamarabb kezdődik el a terápia, annál eredményesebb lehet a fejlesztés.

Számos oka lehet annak (az öröklött betegségektől kezdve a szülési komplikációkon át a szerzett betegségekig), ha egy gyermek nem a megszokott módon fejlődik. A korai időszak az idegrendszer érése szempontjából alapvető jelentőségű. 2-3 hónapos kortól már észre lehet venni azokat a jeleket, amelyek mindenképpen figyelmet érdemelnek. Ilyen lehet például a lazább vagy feszesebb izomzat, a vizuális figyelem hiánya, ha nem jelez különböző hangingerekre, de etetési nehézségek is jelezhetnek problémát. Az esetek nagy részében a korai fejlesztéssel számos későbbi tünet és nehézség megelőzhető illetve korrigálható, mint például a hiperaktivitás és a különböző tanulási vagy részképesség zavarok (figyelemzavar, diszlexia, stb). Súlyosabb idegrendszeri sérülés esetén fejlődési sajátosságaihoz mérten optimalizálható a gyermek állapota.

Mikor forduljon szakemberhez?

  • A csecsemő nem szereti, ha kézbe veszik, vagy feltűnően sokat sír.
  • Keveset eszik, vagy nehezen táplálható (pl.a szopás – nyelés – légzés ritmusa felborul)
  • Mozgásfejlődésében mutatkoznak lemaradások, furcsaságok: például nyolc hónapos koráig nem fordul a hátáról a hasára, nem nyúl, nem fordul a tárgyak után hét hónapos korában sem, vagy testtartása aszimmetrikus, egyik vagy mindkét oldalon végtagjai feszesek, görcsösek, vagy éppen túl lazák.
  • Életkorához képest lényegesen elmarad a mozgás fejlődése.
  • Elmarad a manipuláció − vagyis a tárgyak megfogása, elengedése, és az azokkal történő aktív felfedező, kíváncsi játszadozás.
  • Figyelme nehezen kelthető fel akár hangra, akár látványra.
  • Keveset gőgicsél, keveset mosolyog, nem keresi a szemkontaktust.
  • Értelmi fejlődési elmaradás
  • Megkésett beszédfejlődés
  • Viselkedészavar, szociális készségek eltérései, kapcsolati problémák

Ha a felsoroltakból egyszerre több eltérés is érzékelhető − vagy csak egy, de az nagyon különbözik az átlagtól −, mindenképpen szükséges a korai, szakszerű fejlesztés. A korai fejlesztés azt a részképesség zavart kívánja megszüntetni a gyermeknél, ami eltér az átlagtól, és ezzel az eljárással rövid idő alatt harmonikus, egyenletes fejlődést tud biztosítani.

Az idegrendszer sérülésének mértékétől függően a tünetek fokozódhatnak Az oxigénhiányos állapot miatti idegrendszeri sérülés gyakori tünete az izomtónus eloszlási zavar. A tónuseloszlási zavaroknak két jellegzetes csoportja van: a túl laza, tónustalan állapot, ( hypotónia), illetve a túl feszes, görcsös izomzat, (spasztikus tonus). Mindkét csoportra jellemző, hogy megfelelő kezelés nélkül a kezdetben csak jelzetten fennálló tünetek egyre kifejezettebbé válnak, és nem lehet kinőni, éppen ellenkezőleg: a növekedés az agysérülésből eredő állapotokat rontja. Fél éves kor után, enyhébb esetekben is, az éretlen idegrendszerű gyerekeknél a következő tünetek jelentkezhetnek: megkésett vagy túl gyors mozgásfejlődés (kúszás, mászás kimaradása/rövidsége), megkésett beszédfejlődés, gyenge koordinációs készség és egyensúlyérzék, eltérő fizikai képességek (izomgyengeség, fáradékonyság, stb.) viselkedésproblémák.

Óvodás, kisiskolás korban beilleszkedési problémák (félénk, sírós, nyugtalan, hangulata labilis, félelemérzet hiánya…), figyelmi problémák, feladattudat és feladattartási problémák, hiperaktivítás, irányíthatóság és együttműködési készség problémái, tanulási nehézségek, a norma- és a követelményrendszer elfogadásában jelentkező gondok formájában jelentkezhetnek a tünetek.

A felsorolt tünetek hátterében lehetnek olyan rendellenességek, mint az idegrendszeri (vagy organikus) éretlenség, ami főleg rizikós (kis súlyú, kezdetben lassú fejlődésmenetű) koraszülöttek esetén jelentkezhet, de oxigénhiányos állapot esetén is, amely károsítja a központi idegrendszert. Az oxigénhiányos (hypoxiás) állapot létrejöhet a méhen belül, a szülés alatt és a születés utáni időszakban is. Ugyanakkor a tünetek oka lehet lelki vagy szociális eredetű megkésett pszichomotoros fejlődés, genetikailag meghatározott értelmi akadályozottság, részleges vagy halmozott érzékszervi fogyatékosság (látás,hallás stb.sérülés) vagy autizmus.

A szülő az esetek többségében észreveszi, hogy gyermeke másképp fejlődik, mint a kortársak, hogy később, vagy más sorrendben jut el a fejlődés egyes lépcsőfokaihoz. Azonban a legtöbb ilyen esetben megnyugtatják, hogy majd “kinövi” a baba, nem kell aggódni miatta. Az esetek egy részében valóban így is van, nem elmaradásról van szó, hanem csupán az egyéni fejlődési üteme más, mint az átlag. Sok esetben azonban az eltérő fejlődésű gyermekek segítségre szorulnak abban, hogy képességeiket a lehető legteljesebben kibontakoztathassák.

A vizsgálat menete:

A vizsgálatot javasolhatja gyermekorvos, védőnő, óvónő, gondozónő, de maguk a szülők is kezdeményezhetik, orvosi beutaló nem szükséges hozzá. A gyermek vizsgálatára a szülő jelenlétében kerül sor. Mivel időt kell arra is hagyni, hogy a kicsi feloldódjék, ennek időtartama másfél óra.

A komplex vizsgálat célja, hogy minél jobban megismerjük a gyermek addigi élettörténetét, a problémák mibenlétét, hiszen csak pontos információk alapján lehet megállapítani, milyen fejlesztésre van szükség. A vizsgálat során a gyermek tevékenysége, játéka közben megfigyeljük a mozgását, reakcióit, kapcsolatait, érzékszervi működését. A megfigyeltek ismeretében alakítjuk ki a fejlesztési javaslatot.

Az orvostudomány fejlődésének köszönhetően már a 24-26. hétre született koraszülött csecsemők is szépen fejlődnek testileg az első nehéz időszak után, de a komplex korai fejlesztés szükségessége az ő esetükben megkérdőjelezhetetlen.

Az Első Lépések Fejlesztő Központ komplex módon: a gyermek életkorát és aktuális állapotát figyelembe véve −, szakszerű játékhelyzetekben fejleszti a csecsemőt és a gyermeket.

 

 

Back To Top