Szülő-csecsemő konzultáció: A szülő–csecsemő konzultáció során biztonságos, támogató légkörben, értő figyelemmel és valódi érdeklődéssel kísérem a hozzám fordulókat. A direkt tanácsadás helyett a közös gondolkodást és az együttműködő feltáró munkát helyezem előtérbe, elősegítve, hogy a szülők saját megoldásaikat találhassák meg. A folyamat középpontjában a szülői kompetenciák megerősítése, az egyéni erőforrások tudatosítása, a szülő-gyermek kapcsolat áll. A szülő-csecsemő konzultáció kötődésfókuszú, kapcsolatorientált segítségnyújtás.
Mikor lehet hasznos a konzultáció?
- Ha bizonytalanság, kétségbeesés, tehetetlenség, tanácstalanság érzése gyötör a gyermekgondozás sok örömén kívül, és jól jönne egy kis segítség, kapaszkodó.
- Ha a gyermeked régóta nehezen alszik el, vagy nem alszik jól
- Ha nagyon sokat sír, nyűgös, nehezen vígasztalható
- Ha feszült hangulatúak az étkezések, küzdelmes a táplálás, elutasítja az ételt
- Ha felborul, vagy ki se alakul a napirend
- Testvér érkezésével váratlan nehézségek merülnek fel
- Szokatlanul dacos viselkedés esetén
- Ha a szülő-gyerek nehezen érti meg egymást
- Akár a gyermeknél, akár a szülőnél fennálló, veleszületett vagy később kialakult betegség miatt felborult családi harmónia, kapcsolati nehézségek esetén
- Bármilyen regulációs zavar esetén
Mi a regulációs zavar?
- A regulációs zavarok gyűjtőfogalomként azokat a nehézségeket jelölik, amelyek a kisbabák és csecsemők körében gyakran megjelennek, például az alvás vagy altatás zavara, az etetési problémák, illetve a túlzott, gyakori sírás.
- A második életévtől kezdve ezekhez gyakran társulnak további nehézségek is, mint például a székletvisszatartás, az érzelmek és a viselkedés szabályozásának problémái (dühkitörések, erős dacosság), agresszív megnyilvánulások, fokozott testvérféltékenység vagy intenzív szeparációs szorongás.
- A regulációs zavar nem betegség, nem fogyatékosság, nem fejlődési rendellenesség, és nem is kötődési probléma. Inkább egy többnyire átmeneti nehézség, amelynek hátterében számos ok húzódhat meg. Fontos azonban, hogy a koragyermekkori nehézségek soha nem önállóan jelennek meg: a csecsemő nemcsak a környezetéhez alkalmazkodik, hanem a gondozói is hozzá – ez egy kölcsönös, dinamikusan változó szabályozási folyamat.
- Ez azt is jelenti, hogy a csecsemő vagy kisgyermek problémájának megértése a szülők tapasztalatain, érzésein és viselkedésén keresztül válik lehetségessé. A regulációs zavarok mindig egy kapcsolatban alakulnak ki, hiszen a kisgyermeket sosem lehet önmagában vizsgálni, csakis a szülőkkel való kapcsolatában.
- Éppen ezért a regulációs zavarokkal foglalkozó szülő–csecsemő vagy szülő–kisgyermek konzultáció középpontjában a kapcsolat és a kötődés alakulása áll, valamint annak megértése, hogy a szülő és a gyermek hogyan tudnak egymáshoz új módon kapcsolódni.
Mikor érdemes szakemberhez fordulni?
- A szülő-csecsemő konzultáció igénybevétele javasolt, ha a szülők úgy érzik, hogy egy-egy élethelyzet kezelése számukra különösen megterhelő. Érdemes szakemberhez fordulni akkor is, ha a kisbaba vagy kisgyermek fejlődése aggodalmat kelt bennük, illetve, ha a mindennapokat tartós feszültség vagy szorongás hatja át. Kiemelten fontos mielőbb segítséget kérni, ha a gyermek nem gyarapszik megfelelően, vagy jelentős súlyvesztés tapasztalható.
Mennyi idős gyermekkel lehet jelentkezni a szülő-csecsemő konzultációra?
- 0 – 3 év közötti gyermekkel várom a családok jelentkezését
Hány alkalommal találkozunk?
- Nagyon egyéni, hány alkalom szükséges. Leggyakrabban 3-10 alkalom szokott szükséges lenni.
A konzultáció ténye, tartalma szigorú titoktartás alá tartozik.
https://iszcsk.com/iszcsk-etikai-szabalyzat/
https://iszcsk.com/iszcsk-szakmai-protokoll/
