Méhecske színezés

Kedves szülőtársak!

Mint minden szülő, én is veletek hasonló helyzetbe kerültem, gyermekeimmel töltöm itthon mindennapjaimat. Számomra a legnehezebb feladat megőrizni az egységet, azt, hogy ne csússzunk szét ezer apró darabra, s az itthon töltött napok ne üresen, mesenézéssel teljenek.

Közben pedig aggódva gondolok azokra a családokra, akik hozzánk (is) járnak fejlesztésre. Nekik talán még fontosabb, hogy a rutin, a sok munkával elért feladatkedv, együttműködési képesség megmaradjon, hogy majd onnan folytassunk mindent, ahol abbahagytuk. Ismerem a hozzánk járó szülőket, tudom, hogy mennyire kreatívak, talpraesettek, elszántak. De néha mégis jól jön egy kis segítség, hogy bővüljön az otthoni ötlettár.

Négy gyermekem közül a legkisebb 3,5 éves, talán vele most a legnehezebb. Ha jó idő van, persze nekünk könnyű, a tágas kert millió lehetőséget rejt a játékra. Mert a szabad játéknál fontosabb nincs. De mi legyen azokkal a gyerekekkel, akiknek valamilyen probléma miatt nehezített az önálló játék?

A korai fejlesztő foglalkozások lényege, hogy a foglalkozás során olyan játékos helyzetekbe hozzuk a gyerekeket, ahol a látszólag spontán tevékenységek hátterében mindennek megvan a célja, menete. Tudjuk, mennyi idős a gyermek, mely területen mit kellene tudnia. Azt is tudjuk, miben vannak nehézségeik. Rövid-és hossz távú célokat tűzünk ki, melybe a szülőket is belevonjuk. Sosem az az elvárás, hogy otthon komplett fejlesztő foglalkozásokat kell tartani, hanem pusztán annyi, hogy egyfajta szemléletet adjunk a gyermekével otthon foglalkozó szülőnek. Ennek a szemléletnek a lényege, hogy a körülöttünk lévő világban megtaláljuk, észrevegyük azokat a tényezőket, melyekkel segíthetjük a gyerekek fejlődését.

Most egy általános fejlesztő programot fogok nektek mutatni napról-napra. Mivel sokan, sokféle gyermeket neveltek, ezért képzeljétek úgy, hogy én csak egy kis ampullából adagolom, csepegtetem az ötleteket, ti pedig próbáljátok ezeket az ötleteket saját gyermekeitek életkorának, képességeinek megfelelő szinten kibontakoztatni.

Mivel én most a saját helyzetemből indulok ki, a saját óvodás kisfiamnak szóló játékötletekből írok, de igyekszem ezt úgy végiggondolni, hogy a 2-3 éves korosztály számára is megfelelő legyen, illetve súlyosabban sérült gyermekeknél magasabb életkorban is hasznosítható legyen.

Minden hétnek lesz egy témája, hasonlóképpen, mint az óvodában. Én a munkám során is mindig az engem aktuálisan megérintő impulzusokból, élményekből táplálkozom, most is ez fogja eldönteni a témákat. Egy-egy téma köré fogok különböző tevékenységeket csoportosítani, leginkább a figyelem, koncentráció, feladattudat, érzelmi nevelés, környezeti nevelés, finommotorika és a beszéd fejlesztését megcélozva.

1.   hét témája: a méhecskék élete

Múlt heti sétánk során- amikor még nem esett a hó, helyette a tavasz teljes erővel bontogatta ki a virágokat a fákon- rengeteg méhecske repdesett a fák, virágok közelében. Kisfiam kicsit aggódni kezdett emiatt, mert félt, hogy megcsípik a kis döngicsélő élőlények. Ezért úgy döntöttem, ezen a héten a méhecskék életével fogunk kicsit közelebbről megismerkedni.

1. nap

Méhecske színezés

Rajzoljunk egy egyszerű méhecskét, akkora legyen, hogy egy A4-es papírt betöltsön. Mutassuk meg a gyermeknek. Figyeljük, nevezzük meg a szemét, száját, szarvait, fullánkját (szókincs bővítése). Mutatóujjunkkal megmutatjuk, hogyan szúr a méhecske a fullánkjával. itt fontos kiemelni, hogy csak akkor szúr, ha védekezik. Vegyünk elő különböző „hegyességű” tárgyakat, pl. ceruzát, hurkapálcát, ecsetet, parafadugót, fülpiszkálót, stb… Finoman szurkáljuk meg vele a gyermek kézfejét (szenzoros ingerlés, tapasztalatszerzés a különböző tárgyak tulajdonságairól).

A gyermek mutatóujját tartva együtt húzzuk végig ujját a méhecske csíkjain. Miközben húzzuk az ujjacskát, közben hangsúlyosan mondogatjuk:”csík, csík…” (szó hangoztatása mozgással összekapcsolva). Majd vegyünk elő sárga és fekete színű filctollat, vagy festéket. Mutassuk meg a gyermeknek, hogy egyik csík sárga, másik fekete. Színezzük ki a csíkokat! Ha festéket használunk, lehet ecsettel, de kisebbeknél inkább ujjal (Színek gyakorlása, sorrendiség, ritmus éreztetése). Ha készen van, ujjainkkal mutatva mondjuk végig a színeket: „sárga-fekete-sárga-fekete…”

Ha mindez megvan, utánozzuk a méhecske zümmögését (beszédfejlesztés).

Tevékenységünk összegzéseként pedig egyetek egy finom mézes kenyeret, s közben megbeszélhetitek, hogy a finom mézet a méhecskék készítették.